idézhetnék- idézek!

tegyél ki úgy az ébredő betonra
tömött precíz sorokba rendszerezve
akár a tér kofái hajnalonta
a nektarint a műanyagrekeszbe
ott hol a nyár édes fügéit méri
árnyékokkal bújócskázik a reggel
tegyél ki úgy az ébredő betonra
a szív helyén egy műanyag rekesszel




tudom,hogy ez nem épp vidám:
e nemjövés, ez ócska szesz
-élek,s ez nem az én hibám.
ígérem orvosolva lesz.



legyél csokimban málnagranulátum,
leszek csigádban jó fahéj, ígérem, 
s ha jő papírod oldalán a dátum, 

mi majd bután kacagva,kéz a kézben,
akár egy-egy falatka, föl-le járunk 
a zord idő metálprotézisében.




szeretni puszta illemtan.
ki üres, részed nem lehet.
semmim sincs, de velem van
az,hogy elengedtelek.